csütörtök, november 18, 2004
auu. iszonyat fáradt vagyok.
tegnap délután itt pötyögtem a gép előtt, aztán összekészülődtem és elmentem süsibe, Hybridre. zeneileg nem vártam sokat, mert itthon bemelegítésként meghallgattam az albumot, amit bemutattak, meg egy mixet. jó persze nem lehet azt elvárni, hogy egy live fellépéssel egyenrangú produkciót tolnak, de valamennyi minőséget igen. nem mondanám rossznak a zenét, amit játszottak, de nem volt semmi extra. partyzene, oda tökéletesen megfelelt. meg kicsit sok votl az ember is, nem tudtam táncolni, de nem zavart annyira. persze a tömegnek vannak előnyei is. "sajnos" mivel viva Patrícia csak előttem tudott elmenni, és nagyon nagy tömeg volt, ezért a kezem "szerencsétlen" módon becsúszott a farpofái közé. ezúton kérünk Tőle bocsánatot, főleg, h nem szólt érte, esetleg nem vette észre. (Lehánytad, megverted, megdugtad valamelyik közepesen híres köcsögöt? - CELEBSPOTTING rovatunkat olvashatták)
társaság érdekes volt. még mielőtt bementem volna, vártam ismerősöket, hátha jönnek, és szerencsére jöttek. bent még sok ismerőssel találkoztam, olyanokkal, akiket több hónapja vagy akár egy éve nem láttam. sokuknak örültem, jó volt beszélgetni velük, és volt egy-kettő (egy), akinek nem. nincs vele gond, csak úgy nem igazán keresem a társaságát. ő keresi az enyémet. és persze volt olyan is, akivel szerettem volna találkozni, mégsem sikerült.
egyébként érdekes volt látni, h ott volt a pár évvel ezelőtti partygeneráció (vagy mondhatnánk, h new generation) meg a jelenlegi. számomra valahogy szimpatikusabb a régi, és jó volt nagyjából együtt látni ezeket az arcokat, hiszen ki tudja, mikor lesz ilyen alkalom megint.
voltak negtívumok is, de azokat inkább megtartom magamnak. (persze mellette felteszem magamnak a kérdést: jó-e, ha nagyon sok mindent elfojtok magamban, pusztán azért, h kerüljem a vitákat, jófej legyek ... stb.)
aztán amikor meguntam és elfáradtam, akkor elindultam haza. taxizás helyett buszozás lett. 2 óra alatt értem haza, de elég merész volt ez. többször is arra ébredtem fel a buszon, h állva elaludtam. ráadásul az éjszakaitól gyalogolni kell még hozzánk, sajgó lábbal feküdtem le aludni...
...egy órára. utána kelhettem fel, mert ugye mindennap van új nap. (na, ezt jól megmondtam). a telefonomat keléstől az indulásig 4 időpontra állítottam be, h nehogy elaludjak. aztán el suliba, Peti nem jött ma. irodalomtanár se. ezért az egyik órán szaqbadfoglalkozás keretei közt, egy fiatal, miss finom falatka tanárnő (lány) helyettesítette. igen bátor volt, h be mert jönni az osztályunkba. (béke poraira :D) másik órán meg az angol tanár jött be. vele angoloztunk. ennek örömére elmaradt (megoldottuk, h elmaradjon) az utolsó angol.
az éjszaka fáradalmait úgy próbáltam kiheverni, h Hajni ölébe hajottam a fejem, a székemen meg feküdtem. nem igazán szólt érte egyik tanár se. az éhségemet meg egy melgszendvicssel próbáltam orvolsni, és megállapítom, h ez az első finom kaja a büfében.
mai nap értetlensége: vajon a 10.-es minimuff miért csap az éppen csókolózó lánynak a fenekére (nem erőből), és miért tart gyertát a párnak?
mint írtam: nem volt utolsó órám. helyette elmentem, és megpróbáltam jegyet venni szombatra: sikertelenül. hazafele bementem a postára, és elhoztam a jogsimat. a busz felé menet azt láttam, h még nincs ott a busz, mikor odértem, addigra már nem volt ott a busz. öröm az ürömben, h egy fiatal anyuka (vagy gyerekekre vigyázó lány) szállt fel két kisgyerekkel. a gyerekek szinte szokványos gyerekek voltak, de mégis csendesebbek, fegyelmezettebbek, mint a társaik. anyuka öltözködésében és életstílusában némi kivetnivaló, de amúgy igen jól nézett kis. sajnos nem tudtan jól megnézni, mert pont mellettem ült. viszont azt láttam, h szép zöld (?) szeme volt. nagyon is. közben mögöttem is ült egy kisgyerekes anyuka. a gyerek pont az ellentettje volt. az a tipikus forma, amelyik egy levegővel elmeséli akár az egész életének rövidke kis történetét. nos ő nyaggatta az anyját vmien autóért. az anyuka megkérdezte, h mennyibe kerül a kocsi. a gyerek nem emlékezett, majd kinyögött egy árat: öt forint! na itt nem bírtam tovább, elnevettem magam ezen, hiszen amikor én voltam kicsi, már akkor sem lehetett 5 forintért autót kapni.
most meg megnézek egy filmet, este fábry show és alvás. jó nagy. addig olvasgassatok szótárt.
tegnap délután itt pötyögtem a gép előtt, aztán összekészülődtem és elmentem süsibe, Hybridre. zeneileg nem vártam sokat, mert itthon bemelegítésként meghallgattam az albumot, amit bemutattak, meg egy mixet. jó persze nem lehet azt elvárni, hogy egy live fellépéssel egyenrangú produkciót tolnak, de valamennyi minőséget igen. nem mondanám rossznak a zenét, amit játszottak, de nem volt semmi extra. partyzene, oda tökéletesen megfelelt. meg kicsit sok votl az ember is, nem tudtam táncolni, de nem zavart annyira. persze a tömegnek vannak előnyei is. "sajnos" mivel viva Patrícia csak előttem tudott elmenni, és nagyon nagy tömeg volt, ezért a kezem "szerencsétlen" módon becsúszott a farpofái közé. ezúton kérünk Tőle bocsánatot, főleg, h nem szólt érte, esetleg nem vette észre. (Lehánytad, megverted, megdugtad valamelyik közepesen híres köcsögöt? - CELEBSPOTTING rovatunkat olvashatták)
társaság érdekes volt. még mielőtt bementem volna, vártam ismerősöket, hátha jönnek, és szerencsére jöttek. bent még sok ismerőssel találkoztam, olyanokkal, akiket több hónapja vagy akár egy éve nem láttam. sokuknak örültem, jó volt beszélgetni velük, és volt egy-kettő (egy), akinek nem. nincs vele gond, csak úgy nem igazán keresem a társaságát. ő keresi az enyémet. és persze volt olyan is, akivel szerettem volna találkozni, mégsem sikerült.
egyébként érdekes volt látni, h ott volt a pár évvel ezelőtti partygeneráció (vagy mondhatnánk, h new generation) meg a jelenlegi. számomra valahogy szimpatikusabb a régi, és jó volt nagyjából együtt látni ezeket az arcokat, hiszen ki tudja, mikor lesz ilyen alkalom megint.
voltak negtívumok is, de azokat inkább megtartom magamnak. (persze mellette felteszem magamnak a kérdést: jó-e, ha nagyon sok mindent elfojtok magamban, pusztán azért, h kerüljem a vitákat, jófej legyek ... stb.)
aztán amikor meguntam és elfáradtam, akkor elindultam haza. taxizás helyett buszozás lett. 2 óra alatt értem haza, de elég merész volt ez. többször is arra ébredtem fel a buszon, h állva elaludtam. ráadásul az éjszakaitól gyalogolni kell még hozzánk, sajgó lábbal feküdtem le aludni...
...egy órára. utána kelhettem fel, mert ugye mindennap van új nap. (na, ezt jól megmondtam). a telefonomat keléstől az indulásig 4 időpontra állítottam be, h nehogy elaludjak. aztán el suliba, Peti nem jött ma. irodalomtanár se. ezért az egyik órán szaqbadfoglalkozás keretei közt, egy fiatal, miss finom falatka tanárnő (lány) helyettesítette. igen bátor volt, h be mert jönni az osztályunkba. (béke poraira :D) másik órán meg az angol tanár jött be. vele angoloztunk. ennek örömére elmaradt (megoldottuk, h elmaradjon) az utolsó angol.
az éjszaka fáradalmait úgy próbáltam kiheverni, h Hajni ölébe hajottam a fejem, a székemen meg feküdtem. nem igazán szólt érte egyik tanár se. az éhségemet meg egy melgszendvicssel próbáltam orvolsni, és megállapítom, h ez az első finom kaja a büfében.
mai nap értetlensége: vajon a 10.-es minimuff miért csap az éppen csókolózó lánynak a fenekére (nem erőből), és miért tart gyertát a párnak?
mint írtam: nem volt utolsó órám. helyette elmentem, és megpróbáltam jegyet venni szombatra: sikertelenül. hazafele bementem a postára, és elhoztam a jogsimat. a busz felé menet azt láttam, h még nincs ott a busz, mikor odértem, addigra már nem volt ott a busz. öröm az ürömben, h egy fiatal anyuka (vagy gyerekekre vigyázó lány) szállt fel két kisgyerekkel. a gyerekek szinte szokványos gyerekek voltak, de mégis csendesebbek, fegyelmezettebbek, mint a társaik. anyuka öltözködésében és életstílusában némi kivetnivaló, de amúgy igen jól nézett kis. sajnos nem tudtan jól megnézni, mert pont mellettem ült. viszont azt láttam, h szép zöld (?) szeme volt. nagyon is. közben mögöttem is ült egy kisgyerekes anyuka. a gyerek pont az ellentettje volt. az a tipikus forma, amelyik egy levegővel elmeséli akár az egész életének rövidke kis történetét. nos ő nyaggatta az anyját vmien autóért. az anyuka megkérdezte, h mennyibe kerül a kocsi. a gyerek nem emlékezett, majd kinyögött egy árat: öt forint! na itt nem bírtam tovább, elnevettem magam ezen, hiszen amikor én voltam kicsi, már akkor sem lehetett 5 forintért autót kapni.
most meg megnézek egy filmet, este fábry show és alvás. jó nagy. addig olvasgassatok szótárt.
